Dobos Ágota
tanítónő
Kisiskolás koromban azért szerettem volna tanító lenni, hogy nekem is olyan karórám legyen, mint a tanító nénimnek. Aztán tanító lettem, és lett karórám is, szinte olyan, mint az övé.
Szülőfalumban kezdtem: óvodában hat évet, majd két évet összevont osztályban dolgoztam. 1999-től Marosvásárhelyen folytattam a munkát Step by Step alternatív, valamint hagyományos osztályokban.
Jó érzéssel töltenek el a kíváncsi, tiszta gyerekszemek, amelyek ragyogása mindig erőt ad.
Nincs két egyforma gyerek, nincs két egyforma nap. Mindig új kihívások és megoldandó helyzetek állnak előttem, melyek éberen tartanak.
Azóta már a volt tanítványaim gyerekeit is tanítottam. Megújultam, képzések garmada áll mögöttem, és még sincs tuti recept, minden nap más és más helyzetet hoz, amelyeket igyekszem megoldani – hol több, hol kevesebb sikerrel. De nem adom fel, újra és újra megpróbálom.
Kolozsváron kezdtem a Waldorf -pedagógia képzést immár tíz éve, majd a kollégákkal
2022-ben fejeztük be a solymári három éves Waldorf-képzést, amely egy más szemléletet mutatott.
A 2026-27-es tanévtől veszem át a Waldorf első osztályát és igyekszem a legjobbat kihozni magamból. Segítőkész kollégáim vannak és támogató szülőket látok magam előtt, úgyhogy bizakodó vagyok, hogy rendben leszünk, és jól együtt fogunk működni.
.
Két nagy gyerekem van, akik már a saját útjukat keresik, és egy jó társam, aki mellettem áll, ha szükség van rá.
Hiszem és vallom, hogy a tanulás mellett az iskola legfőbb feladata Böjte Csaba atya idézetében rejlik.
,, A gyerekeket, az egészségesebbeket, az épeket, a jobbakat, ügyesebbeket meg kell tanítani arra, hogy szolidárisak legyenek a gyengébbel, az elesettebbel, a kisebbel, a sebzettebbel szemben.”
Ebben a szemléletben próbálok utat mutatni a gyerekeknek.