Ünnepek a Waldorf-iskolában

A Waldorfban mindig ünnep van, érezheti az a szülő, aki épp ismerkedik egy Waldorf-intézmény éves rendjével. Közelebbről azt tapasztalja, hogy vannak olyan ünnepek, amikkel eddig nem-igen találkozott (pl. a Szent Mihály nap). A Waldorf-iskola két szempontot vesz figyelembe: az ünnep lényegét és a gyermekek életkori szintjét, életkori sajátosságait.

Az ünnepek a természet és az emberélet nagy fordulatait jelképezik – mondja Székely János drámaíró. Ami a természetet illeti, mi itt, Európában szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen éghajlatunkon négy, nagyjából azonos időtartamú évszak követi egymást. A Waldorf-pedagógiában-, miként a néphagyományban, mind a négy évszakhoz – azt is mondhatnánk: napfordulóhoz kapcsolódik egy-egy ünnep: ősszel Szent Mihály napja, télen a Karácsony, tavasszal a Húsvét, nyár elején pedig Szent János napjának megünneplése jelzi az év egy-egy újabb szakaszának kezdetét.

Ezek az ünnepek évente visszatérő ritmusukkal, a be- és kilégzés váltakozásával nagyon jól, értelemszerűen strukturálják a tanévet. Ahogy ebből a rövid leírásból is látszik, valóban „A természet és az emberélet nagy fordulatait jelképezik” (Székely János)

Nézzük csak végig az ünnepkört:

Mihály-nap: megmérettetés, számvetés, számadás (a pásztorok ekkor behajtják a szabad legelőről az állatokat és számadást tartanak), bátorság
Márton-nap: adakozás, odaadás, önzetlen odafordulás mások- és önmagunk felé
Szent Miklós napja: a Föld és az Ég kapcsolata
Advent: napról-napra éber befele figyelés, várakozás.
Karácsony: a Földre-születés.
Vízkereszt-Háromkirályok: a Megszületett fölismerése tudatos keresés után.
Farsang: az Én keresése és kifordulása, új szociális kapcsolatok alakulása, a vidámság megtalálása.
Nagyböjt: áldozat, lemondás, transzformáció
Húsvét: a várakozás ünnepe (Adventhez hasonlóan); a megújult erő; keresés, új minőség megtalálása.
Pünkösd: a Szellem kiáradása, közösségalkotás ünnepe
János-nap: az életerők delelése, a természet szépségének ünnepe, vidámság, szabadságérzés

És persze mindezek a gyerekek életkorának előrehaladtával más és más szinten. A közös ünnepek mellett természetesen nem feledkezhetünk meg a személyes
ünnepekről sem: mindig felköszöntjük születésnapjukon a gyerekeket. Egy kis terítő, egy ünnepi gyertya a padon, egy személyes mese, az ünnepelt által kiválasztható ének, és persze az ünnepi sütemény teszi emlékezetessé ezeket az alkalmakat. Lehet, hogy valaki sokallja az ünnepeket. A Waldorf-pedagógia azonban több szempontból is rendkívül fontosnak tartja az ünnepeket. Egyrészt az ünnepek segítenek a gyermekeknek belehelyezkedni az idő múlásába, másrészt az egyes ünnepek jellegének megérzésével, átélésével egyre szorosabb kapcsolatot találnak a külvilág és a belső-ember között.

Tehát ami az ünnepet, a szertartásokat jelenti:
– Ez is olyasmi, amit alaposan elfelejtettek az emberek – mondta Saint-Exupéry rókája a Kis Hercegnek.

A Waldorf-iskola lehetőséget teremt gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, hogy újra felfedezzék az ünneplés örömét, méltóságát, a kereskedelemtől való függetlenségét, és évről évre egyre bensőségesebb, egyben egyre tudatosabb megélését.
(Az alapszöveg a https://waldorfszulok.hu/2020/09/28/unnepek-a-waldorf-iskolaban/ honlapról származik)